tökéletlen égés: a rendelkezésre álló oxigén mennyisége nem elegendő a tökéletes égéshez, így gyakran további éghető égéstermékek keletkeznek. Például szerves anyagok ilyen fajta égése esetén jelentős mennyiségű szén. Innen ered a "szénné ég" kifejezés. Égéshő [ szerkesztés]
Az anyagok égésekor felszabaduló energia jellemzője. Egységnyi mennyiségű éghető anyag tökéletes égésekor felszabaduló energia. A jellemző mennyiségeket általában táblázatos összeállításokból használják, ezen értékeket atmoszferikus nyomásra és 25 °C-ra vonatkoztatják. Égési sebesség [ szerkesztés]
lassú égés: mm/másodperc sebességű lineáris terjedési sebesség (pl. izzás), valamint a rothadás, bomlás is egy lassú égési folyamat. normális égés: cm/másodperc sebességű
gyors égés: dm/másodperc sebességű (pl. tűzveszélyes folyadék égése)
robbanás: 100–12 000 m/másodperc sebességű, melyen belül lehet
explózió: 100–1 000 m/másodperc (pl. : lőpor)
detonáció: >1 000 m/másodperc (pl. : brizáns robbanóanyagok)
Az égés szakaszai [ szerkesztés]
Növekedési szakasz: az égés még csak a meggyulladás közvetlen környezetére korlátozódik.
Az Égés Feltételei
Az égés mindig egy kémiai változás, azon belül is oxidáció (oxigénnel való egyesülés), és a hőváltozást tekintve exoterm. Az égés két típusa: Gyors égés: Fényjelenség kíséretében, gyorsan lejátszódó, nagy hőfejlődéssel járó reakció. Három alapvető feltétele van a gyors égésnek: az éghető anyag, a gyulladási hőmérséklet és az oxigén jelenléte. gyors égés Lassú égés: Az az égés, amelyhez nem szükséges magas hőmérséklet, és amelyet nem kísér fényjelenség. Lassú égésre példa a fa korhadása, a vas rozsdásodása, az állati és az emberi szervezetben a tápanyagok elégetése. rozsdás vas Ha a lassú égéskor keletkezett hő felhalmozódik, akkor a hőmérséklet elérheti a gyulladási hőmérsékletet. Ilyenkor a lassú égés gyors égéssé alakul át. Ezt az átalakulást öngyulladásnak nevezzük. A gyors égés megszüntetésének lehetőségei: Vízzel: A víz a gyulladási hőmérsékletet is csökkenti, és az oxigént is elzárja az égő tárgytól. Nem szabad azonban elektromos tűz esetén használni, mert a víz vezeti az áramot, így áramütést okozhat.
- Promatt Elektronika Kft.: Oltásmechanizmus
- 100 m síkfutás világcsúcs 2020
- Varázsvilág: Odú pálya | Szabadulószoba - Időcsapda.hu
- Flexibilis légtechnikai cső és
- Égés, tűzoltás
- Index - Gazdaság - A TEK és a tervező sem javasol alagutat a Puskás Aréna alá
- Glock - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
- Moso és szárítógép
- Segitenétek a kémia leckémbe? (3581082. kérdés)
- Isteni, csokis gesztenyekrém - Főtt gesztenyéből lesz a legfinomabb az édesség - Receptek | Sóbors
Égés és tűzvédelem - YouTube
A nátrium fém, vagyis a vas, az alumínium és a magnézium rokona. Ezt a fémet vizsgálatunkhoz azért választottuk, mert az előbb említett fémekhez képest jóval hevesebb reakciókra képes. A klór viszont a jód és a bróm rokona, amelyekkel korábbi tanulmányaink során ugyancsak találkoztunk. A nátrium a levegőn meggyújtható, égése közben egyesül az oxigénnel. A keletkező fehér füst a nátrium (egyik) oxidja (ún. peroxid): nátrium + oxigén --------> nátrium-peroxid A sárgászöld színű klórgázban a felmelegített nátrium szintén meggyullad, s látszólag teljesen azonos módon ég el. A fehér füst mélyrehatóbb vizsgálata során azonban kiderül, hogy ebben az esetben - a két veszélyes anyagból - a teljesen ártalmatlan konyhasó keletkezett. A konyhasónak - az előzőek mintájára - adhatunk tudományos nevet is: nátrium-klorid. nátrium + klór --------> nátrium-klorid A konyhasó tudományos neve arra utal, hogy nátriumot és klórt tartalmaz. A nátrium és a klór reakcióját kísérő hőkibocsájtás és fényjelenség alapján az égés fogalmát kiterjeszthetjük minden olyan exoterm reakcióra is, amelyet a hőfelszabadulás mellett fény-, esetleg hangjelenség is kísér.
Égés és tűzvédelem - YouTube