- Kitör a fővárosban » Múlt-kor történelmi magazin » Ezen a napon
- Őszirózsás forradalom
2020. október. 28. 12:30
Buzinkay György
hvg360
Buzinkay György: Károlyi Mihálynak igaza volt
Ma van az őszirózsás forradalom kitörésének napja. A történelmi eseményt a jobboldal gyalázza, a baloldal zavartan hallgat róla. Vélemény. 2018. 10:00
Révész Sándor
Itthon
1918: a lehetetlen forradalom
Az éppen száz éve, 1918. október 28-án kitört őszirózsás forradalom az 1956-os párja. Mindkettőt a demokratikus szocializmus illúziója táplálta. Ezért lehet lelkesedni értük, és ezért nem lehet azonosulni velük. Legalábbis hazugság vagy öncsalás nélkül. 2012. április. 10. 17:00
Zubor Zalán
Hazaáruló imposztor lett volna? Tévhitek, legendák Károlyi Mihályról
Nemzetáruló, gnóm pojáca, aki fondorlatosan Magyarország vesztére tört. Szövetségesei az ármányos szabadkőművesek és a vérszomjas kommunisták voltak. Bukása után pedig a vérnősző Sztálinnal cimborált. Újjáéledtek és virulnak az első köztársasági elnököt övező rágalmak. 2009. november. 14. 10:23
Tech
Kilencven éve vonult be Horthy Budapestre
Kilencven éve, 1919. november 16-án vonult be fehér lovon Budapestre, "a bűnös városba" a nemzeti hadsereg élén Horthy Miklós fővezér.
Kitör a fővárosban » Múlt-kor történelmi magazin » Ezen a napon
- Bruttó nettó bérkalkulátor 2012 http
- Autoszerviz For Top Kft. - Győr | Magyarország legnagyobb szerviz keresője. Több mint 1000 autószerviz egy helyen
- Változik a MÁV menetrendje, erre figyeljen! - Blikk
- Az elfelejtett forradalom - Pendulum
- Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság okai és következményei - YouTube
- Cutler eger nyitvatartás film
Ami persze nem jelenti azt, hogy a véres harcnak ne lettek volna haszonélvezői. A háború "aranyhegyein" elképesztően meggazdagodtak a hadiszállító nagyiparosok. A csepeli lőszergyáros, Weiss Manfréd a háborús évek alatt felhalmozott vagyonából például egész Horvátországot megvehette volna, végül csak bárói címet vásárolt. A kereskedők mellett jól jártak a nagybirtokosok is, új kastélyokat építettek, s a módosabb parasztság sem panaszkodott: majd minden kisgazda, akinek legalább 10 holdas birtoka volt, részesedett a hadi konjunktúrából. Nem volt ez jelentéktelen réteg, százhúszezer híján másfél millió családnak volt ennyi vagy több földje 1918-ban. Ugyanakkor 100, mezőgazdasággal foglalkozó magyarból 45-nek egyáltalán nem volt földje, márpedig a magyar lakosság 62, 5 százaléka a mezőgazdaságból élt. A két és fél milliós kisgazdanépességgel szemben ott volt több mint négymillió földnélküli mezőgazdasági munkás és gazdasági cseléd, illetve megközelítően még egyszer ennyi kis- és törpebirtokos a családjával.
A Lukachich parancsnoksága alatt álló és megbízhatónak mondott bosnyák karhatalmi ezred rendteremtő fellépése helyett 31-én hajnalban, József főherceg hívatta fel a Várba Károlyit, és a király nevében megbízta a haladéktalan kormányalakítással. A kora reggeli utcakép már egészen mást mutatott, mint az esős éjszaka hitehagyottsága. "A hihetetlen bekövetkezett – emlékezik vissza Jászi. Lukachich nem jött: neki még kevesebb hadserege volt, mint nekünk! " A budapesti helyőrség éppúgy teljesen fölmorzsolódott, mint a monarchia frontja. Óriási tömegek lepték el a Kossuth Lajos utcát, a Rákóczi utat, a körutakat. Károlyi miniszterelnöki kinevezését, a forradalom győzelmét betetéző hírt a budai Várból Pestre autózó Jászi és Kunfi adta hírül a főváros népének, akik számára az előző napok eseményei után éppúgy magától értetődőnek tűnt ez a döntés, mint a politikai közvélemény többsége számára. A reménytelenül nehéz helyzetbe került ország megmentésére vállalkozó őszirózsás forradalom október 31-én maga mögött tudhatta a magyarság minden számba jöhető rétegét, erejét.
Keservesen csalódniuk kellett. Az 56-os forradalom vezetői abban az illúzióban ringatták magukat, hogy a szovjet birodalom beleegyezik majd a demokratikus reformokba és az ország semlegességébe, a pesti srácokat pedig azzal hitegette a Szabad Európa, hogy az amerikaiak majd beavatkoznak az oldalukon. 7. A forradalom emlékezetének torzítása A Horthy-rendszer évtizedeiben a kormánypropaganda elhitette, hogy az őszirózsás forradalom egyenes következménye volt egyrészt a vörös terror, másrészt pedig az ország kétharmadának elvesztése. A kommunista uralom alatt pedig az őszirózsás forradalmat a dicső 133 napos vörös uralomhoz vezető, meghaladandó és meghaladott lépcsőfoknak tartották. Valójában a horthysta és a kommunista értelmezések nagyon is hasonló mintát követtek, és ugyanúgy megpróbálták diszkreditálni és elbagatelizálni a forradalom polgári demokratikus és nemzeti függetlenségi jellegét. Az 56-os forradalmat ma már a baloldalon is sikerült kiszabadítani a Kádár-kor torzításainak béklyói alól, de az őszirózsás forradalommal kapcsolatban a jobboldalon még ma is makacsul élnek bizonyos mítoszok.
Délután a Károlyi-párt központjához és a Nemzeti Tanács ideiglenes székhelyéhez, az Astoriához vonult a tömeg, benne számos katona és tiszt, akik kivont karddal esküdtek fel az új rendre. A tüntetők a forradalom mellé átálló katonákkal együtt - akik a k. u. k. sapkarózsák helyére őszirózsát tűztek - elfoglalták a főváros fontosabb középületeit, a városparancsnokság épületét, a közlekedési csomópontokat, a telefonközpontokat, feltörték a fegyverraktárakat, politikai foglyokat szabadítottak ki a Conti utcai fogházból. Este tíz órakor a felkelők a Katonatanács utasítására a Keleti pályaudvarnál megakadályozták a frontra küldött két menetszázad bevagonírozását és elindítását is. Az események hatására október 31-én hajnalban József főherceg a király nevében haladéktalan kormányalakítással bízta meg Károlyi Mihályt, s a Magyar Nemzeti Tanács pártjainak részvételével megalakulhatott a polgári-szociáldemokrata koalíció. Károlyi néhány órával a kinevezése után meghirdette programját, mely lényegében megegyezett a Nemzeti Tanács október 26-i kiáltványával.
Az őszirózsás forradalom valódi demokratikus forradalom volt, megérdemli, hogy elhelyezzük a magyar demokratikus hagyomány kontinuitását kijelölő sarokkövek - 1848, 1956, 1989 - közé.
Őszirózsás forradalom
Hatos Pál
"Most hadd legyen Tisza István a legnépszerűbb ember! " – jegyezte fel naplójába egy okos liberális asszony 1914 nyár végén, a világháború kitörését követő hetekben. Igaz, azt is hozzátette: "…mert ha megvernek bennünket, lefeküdhetünk a közös sírba mindnyájan, konzervatívok és liberálisok, burzsoák és proletárok, Tisza István és Károlyi Mihály. " 1914-ben a háború kitörése egy rövid időre elfedte az 1867 óta uralmon lévő szabadelvű politika legitimációs deficitjét. A győzelem elmaradásával gyorsan elpárolgott a lelkesedés, majd lassan darabjaira hullott az egység is, amelyet a külső veszély hozott létre. Nagy háború: nagy haszon, nagy veszteség
A négy esztendeig tartó világháború szinte minden részletében átszervezte, sőt deformálta a magyar gazdaságot, s a háború társadalmi-mentális következményei is messzehatóak voltak. Teleszky János pénzügyminiszter számításai szerint a háborús négy év harminc esztendő jövedelmét emésztette el. 1918-ban a kimerülés és nélkülözés egyre általánosabban járta át a társadalom széles rétegeit.
A budapesti Szövetséges Katonai Misszió amerikai delegáltja, Harry Bandholtz vezérőrnagy szerencsére még időben értesült a román megszállók aljas tervéről. A tábornok azonnal a helyszínre sietett, és egy szál lovaglóostorral a kezében erélyes fellépésével megakadályozta a Nemzeti Múzeum kirablását. Csak legenda, hogy Károlyi önként adta át a hatalmat Kun Béláéknak
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának végóráiban hatalomra jutott Károlyi-kormány néhány hónapos regnálását a tehetetlen sodródás jellemezte. Károlyi Mihály önfeladóan naiv külpolitikája végzetesen meggyengítette az ország pozícióit mind az antanttal, mint pedig az egyre mohóbb területi igényeket tápláló utódállamokkal szemben. Az 1919. március 20-án átadott Vix-jegyzék halálos mattot adott Károlyi rendszerének, amit szélsőbaloldali ellenzék, Kun Béla kommunistái a hőn áhított hatalom puccsszerű megszerzésére használtak fel. Kereken száz éve ezzel vette kezdetét a 133 napig tartó első magyarországi kommunista kísérlet, Kun Béla...
99 éve kezdődött a Horthy-korszak
1920. március elsején a Nemzetgyűlés nagybányai Horthy Miklós altengernagyot, az osztrák-magyar hadiflotta volt főparancsnokát és a Nemzeti Hadsereg fővezérét Magyarország kormányzójának választotta.