Koncepciós per áldozata lehetett a vérszívó, szadista szörnyetegként "ismert" Báthory Erzsébet
2021. augusztus 7. 08:48 MTI
461 éve, 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban ecsedi Báthory Erzsébet grófnő, a külföldön talán legismertebb, de nem a legrokonszenvesebb magyar asszony. Bár az újabb kutatások szerint politikai okokból, vagyona miatt keverték rossz hírbe, a köztudat mégis afféle női Drakulaként tartja számon. A hírneves Báthory-család ecsedi ágából származó Erzsébet 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban. Nagybátyja Báthory István erdélyi fejedelem, később lengyel király, unokatestvére Báthory Gábor fejedelem volt. Gyermekkorát az ecsedi kastélyban töltötte, tizenegy éves korában jegyezték el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal. A szóbeszéd szerint még menyasszonyként a kelleténél szorosabb kapcsolatba került egy szemrevaló parasztlegénnyel. A viszony következményét – egy gyermeket – a család eltüntette, a lányt pedig betegségére hivatkozva az 1575-ben megült lakodalomig szigorú őrizet alatt tartották.
Küldetés a végeken | Demokrata
Hiszen előbb-utóbb újraéled a turizmus is, a látogatók száma pedig akár a 45 ezret is elérheti. Annál inkább, mert a közelben más látnivalók is vannak, például a regéci, a boldogkői, a füzéri vár, és a tokaj-hegyaljai borvidék legjava is kőhajításra található. Ha az átkos ragályt nem számítjuk, Vizsoly Debrecen után a második leglátogatottabb református emlékhely. Ahogy eddig, a bajból ezúttal is az elszánt munka húzhatja ki a falut. A közösség épp a nagy református zsoltárköltő, Szenczi Molnár Albert nevét viselő népfőiskola létrehozásán dolgozik. Ez majd a hírneves Sárospataki Református Kollégiummal együttműködésben építi és istápolja a szellemet és a lelket. Kiállítás és közösségi tér is létrejön, kiegészítve az eddig létrehozott interaktív nyomda- és könyvészettörténeti múzeumot és a Bortól a Bibliáig – Károli Gáspár tokaji borai című tárlatot és vinotékát. Tovább szépül és bővül a templom környéke is. Fából épül a Rákóczi Zsigmond- harangláb, aminek tetejéből a látogatók megcsodálhatják majd az abaúji panorámát.
Báthori István Ecsedi Báthory István címere A Magyar Királyság országbírója Hivatali idő 1586. szeptember 16. – 1605. július 25. Előd
Báthori Miklós Utód
Forgách Zsigmond Született
1555 [1] [2] [3] [4] nem ismert Elhunyt 1605. július 25. (49-50 évesen) [2] Ecsed Szülei
Báthory Anna Báthori György Házastársa
Drugeth Fruzsina Foglalkozás
költő A Wikimédia Commons tartalmaz Báthori István témájú médiaállományokat. Ecsedi Báthori István ( 1555 – Ecsed, 1605. ) országbíró. Élete [ szerkesztés]
Ecsedi Báthori György (†1570) és somlyói Báthory Anna (? –1570) fia, a hírhedt Nádasdy Ferencné Báthory Erzsébet bátyja; anyja révén Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király unokaöccse. Szülei buzgó támogatói voltak a kálvinizmusnak, és fiukat is ebben a hitben nevelték. Az ifjú Báthory István szülei kívánságára teológiai tanulmányokat folytatott, majd 1585 -ben Rudolf császár Szatmár, Szabolcs vármegye főispánjává és országbíróvá nevezte ki. Udvara hosszú ideig az országrész legjelentősebb szellemi központja volt, európai műveltségű humanisták és prédikátorok vették körül.
): A kereszténység és a vallások (1998) 800 Ft 1 620 - Készlet erejéig
Stirling János: Magyar reneszánsz kertek a XVI-XVII. században (2008) 3 000 Ft 3 820 - Készlet erejéig
Ráth-Végh István: Fejedelmi bálvány (*11) 500 Ft 1 400 - Készlet erejéig
Nemere István: Kocsi és vitorla / Utak és utasok a régi időkben (*213) 470 Ft 1 370 - Készlet erejéig
Mészáros István: Mióta van iskola? (*12) 500 Ft 1 700 - 2022-04-09 11:11:24
- Gyorshajtás csekk mennyi idő meghalni
- Koncepciós per áldozata lehetett a vérszívó, szadista szörnyetegként „ismert” Báthory Erzsébet - Nemzeti.net
- Lusta asszony almása
- Baross utca kormányablak időpontfoglalás
- BRONCHOSTOP köhögés elleni belsőleges gumipasztilla 20 db -
Báthori Erzsébet legendája | PEM
Volt olyan anyuka, aki itt látott először gáztűzhelyet. Mosni, fürdetni is lehet – avat be a missziós munka részleteibe Sándor Béláné, a gyermekház vezetője. Azt is megtudjuk, hogy időnként az alapvető higiéniára is rá kell vezetni a felkaroltakat. Néhány évvel ezelőtt például hepatitiszjárvány betegítette meg a vizsolyi cigánysort… A ház gyermekvédelmi jelzőrendszerként is szolgál, szükség esetén bevonják a munkába az illetékes állami szerveket. Az ide járó legfiatalabb anyuka tizenhat éves, az apa közel jár a harminchoz. Nemrég összeházasodtak. – Nagy szükség lenne egy református óvoda elindítására is – veszi vissza a szót Kovács Zsolt Levente. – Az egyház civilizációs végpont. Hitet, reményt, kultúrát teremt a végeken, és jövőképet, távlatot ad a közösségnek – mondja a tiszteletes úr. Márpedig abban a faluban, ahol a megszülető gyerekek 80 százaléka cigány, és abban a térségben, ahol itt is, ott is szlovák nyelvű kiírások hirdetik a megüresedett, eladó parasztházakat, a bibliás magyar kultúra fenntartása, átörökítése valójában a XXI.
Ennek keretében korszerű, többnyelvű kiállítást hoznak létre Kassán. Vizsoly különféle digitalizációs eszközökhöz jut, amelyek alkalmazásával a legfiatalabbaknak is élménnyé teszik Isten igéjét, a híres-neves vizsolyi bibliát pedig golyóálló üvegvitrin védelmében az Árpád-kori templom szentélyében helyezik el. Ehhez azonban fel kellene újítani a hivatalosan is a nemzeti értékek közé sorolt templomot. Sürgősen. Elsősorban a tetőt kell megreparálni, de nem halasztható a belső falak szigetelése, kiszárítása sem. A vizesedés miatt leválik a vakolat, és ha nem lépnek közbe a mesterek, örökre az enyészeté lehet a Trianonban megcsonkított Magyarország legnagyobb Árpád-kori freskókincse. Az 1905-ben épített úgynevezett parasztkarzatot is megette már az idő, nemkülönben a szú – jó volna az eredetit rekonstruálni. Akárcsak a régi festett kazettás mennyezetet, aminek 13 töredéke elő is került a kassai múzeumban. A mai mennyezetet átmeneti megoldásként építették az 1960-as években, ideje a teljes helyreállításnak.
Egyes állítások szerint több, mint 600 lány életét oltotta ki. Leleplezése
Thurzó György nádor volt az, aki letartóztatta Erzsébetet 1610. december 29-én. Nem a véletlen műve volt ez, a keringő pletykák miatt történet meg a látogatás a grófnő kastélyában, majd az őrizetbe vétel. A vád szerint Csejte kastélyának udvarában több lány holttestét találták meg elföldelve, testükön sérülésekkel. Erzsébetet ezután a csejtei várba zárták, ott is halt meg 54 éves korában. A legenda fennmaradása
Báthori Erzsébet legendája először 1729-ben, Turóczi László jezsuita szerzetes könyvében jelent meg, nevezetesen a Tragica historica -ban. Megemlékezett róla művében Mednyánszky Alajos, illetve az 1886-ban megjelent, Csejte vár és asszonya című elbeszélésében Mikszáth Kálmán is. Született a történetről rockopera, film Drakula grófnő címen, opera, illetve néhány zenekar is feldolgozta az eseményeket. Csejte község kastélyának múzeumában egy kiállítást szenteltek a hátborzongató sztorinak. Többek között a grófnő ruháinak és használati eszközeinek a másolatát szemlélhetik meg a látogatók.
A bátor, de rendkívül kegyetlen Nádasdy hosszú hadakozásai idején a nem túl előnyös külsejű, magányos és zárkózott feleség visszavonultan élt Csejtén, kapcsolatot alig néhány emberrel tartott – talán ezért is tűnhetett fel később titokzatos asszonyként a legendákban. A házasságból öt gyermek született a férj 1604-ben bekövetkezett haláláig. Báthory Erzsébetről már Nádasdy életében is tudni vélték, hogy okkult tudományokkal foglalkozik, szolgálókat kínoz. Megözvegyülése után még hátborzongatóbb híresztelések keltek szárnyra: a legenda szerint egyszer ráfröccsent egy megütött szolgáló vére, s ettől szebbnek érezte bőrét. Az öregedéstől rettegő asszony úgy érezte, rátalált az örök ifjúság titkára: a lányt ott helyben megölte és megfürdött vérében. Hamarosan a környék minden szűzét a várába vitette, ahol megkorbácsolta, kegyetlenül megkínozta őket, majd megitta vérüket, olykor egyenesen a megcsonkított testekből. Amikor birtokáról mindenki elmenekült, női szeretőjével akadémiát létesített, s végzett az ide küldött lányokkal is, állítólag hatszáznál több áldozat vére száradt a lelkén.