A ZSÖK november 25-én zárult épületfestő gyermekrajz-pályázatra összesen 1200 pályázat érkezett az ország minden tájáról. A rajzokat a dzsámin láthatjuk majd advent második és harmadik hétvégéjén. Nem maradunk fényfestés nélkül
A Zsolnay Fényfesztivál közel fél évtizedes töretlen sikerének eredményeképp Pécs és a fényfestés művészete összefonódott: az utóbbi években hagyománnyá vált, hogy nem csupán nyáron, hanem télen, az adventi időszakban is gyönyörű ünnepi fényruhába öltöztetik a belváros neves épületeit. A Zsolnay Fényfesztivált meghiúsította a vírus, de a dzsámi azért idén is fényruhába öltözik
Noha a koronavírus-járvány sajnálatos módon keresztül húzta az idei Zsolnay Fényfesztivál terveit, a karácsonyvárás hetei során azonban nem maradunk fényfestés nélkül. A Zsolnay Örökségkezelő NKft. pedig azokat kérte fel az az adventi "fény-képek" megalkotására, akiket ezek a látványosságok a leginkább elvarázsolnak: a gyereket. November elején meghirdetett épületfestő gyermekrajz-pályázatuk célja az volt, hogy ne csak profi fényfestő-művészek (azaz mapping művészek), hanem a kicsik és a fiatalok is lehetőséget kapjanak arra, hogy bemutassák kreativitásukat, ráadásul nem is akárhol: rajzaikat a dzsámi déli homlokzatára kellett megtervezniük.
Férfiaknak
Importálása
Ez utóbbiakban a pénteki imát is el lehetett végezni. A dzsámi belsejében Mekka irányát (az imádkozás irányát) a mihráb-fülke jelöli, mellette a szószék (mineber), ahonnan a szónok elmondja a pénteki prédikációt. Imádkozás közben a hívek a mihráb, így Mekka felé fordulnak.
Római katolikus templom és dzsámi, Pécs
Jakováli Haszan-dzsámi, Pécs
Egy csodás keleti utazás első lépéseit tehetik meg a látogatók a magyarországi török építészet egyik remekművében, a pécsi Jakováli Haszan-dzsámiban. Ez az egyetlen a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. A 17. században élt török tartományvezetőről elnevezett dzsámi négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített kupolával fedett. Jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, amelynek erkélyéről naponta ötször hívta imára a muszlim hívőket a műezzin. Történet
Hajdan, a török hódoltság alatt a törökül küllijének nevezett épületegyüttesben a dzsámihoz és a minarethez egy medresze (főiskola), egy dergáh (derviskolostor), és egy imáret (szegénykonyha) is tartozott, amelyeket szintén Jakovali Hasszan pasa alapított. A kolostort Mevleva követői, a mevlevi dervisek, vagy ahogyan a magyarok nevezték őket, a "keringő dervisek" használták. A török hódoltság után a kolostor és az iskola elpusztult, a dzsámit kápolnává alakították.
Pécs Gázi-kászim dzsámi :: Magyar Földön
- Pécs dzsámi képek importálása
- Mozart: Szöktetés a szerájból
- Pécs dzsámi képek megnyitása
- Ferenczi rönkház árak árukereső
- Önálló bírósági végrehajtó feladata
- Lám az iszlám, Pécs - Respublika
- Advent a vírus idején: gyerekek fényalkotásaiba öltözik a dzsámi | pecsma.hu
Szulejmán szultán 1541-ben vezetett hadjáratakor a Pécset elfoglaló törökök keleties arculatúvá változtatták a várost. A dzsámi helyén hajdan egy a XIII. században épült gótikus templom állt, amely Szent Bertalan apostol tiszteletére lett szentelve. Ezt a törökök lebontották és annak köveiből építették meg dzsámijukat 1543 - 46 között. A dzsámit Gázi Kászim, a később budai pasa építette. Evlia Cselebi török krónikás nagy lelkesedéssel dicsérte az építés után egy századdal a templom szépségét: "Gázi Kászim pasa dzsámija igen tetszetős és szép, ezért nagy sokaság látogatja. Kupolái kékes kőből vannak. Hosszában és szélességében száz lépés. Művészi mimberje, mihrábja, a müezzinek mahfilja és egy drágakövekkel kirakott kürszije van, melyet szóval elmondani és leírni nem lehet. Egy kerekes magas kupolája van. Olyan szép és nagy ez, mint Isztambulban a Szelim szultán dzsámijának kupolája... Délkeleti ajtójának jobb és bal oldalán, az oldalszofák fölött lévő hat végső oszlopon két kékes festésű kupola van.
Ez utóbbiban a török építészeti elemeket az 1950-1960-as évekbeli restauráláskor állították helyre. A dzsámi és a minaret 2007 óta áll intézményünk vagyonkezelésében, s kiállítással, múzeumi tárlatvezetésekkel várja a keleti kultúra iránt érdeklődőket. Napjainkban a Jakováli Haszan-dzsámi múzeum, és ugyanakkor működő muszlim imahely. A muszlim élet Pécsett
".... és a csatamezőn ott maradt a nemesség színe virága... "-írta megrázó jelentésében Antonio Burgio pápai nuncuis 1526-ban, a mohácsi csatavesztésről, amely fordulópontot jelentett Magyarország történelmében. A Budát elfoglaló, s az Alföld nagy részét végigpusztító török seregek azonban ekkor még elhagyták hazánkat, ám 1541-ben "az ország szíve", Buda, 145 hosszú évre török kézre került. 1566-ig egymást követték a török hadjáratok, amelyek következtében az ország középső része az Oszmán Birodalom részévé vált. Buda eleste után két évvel, 1543-ban, a törökök elfoglalták Pécset is, csak 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A hódoltságban a törökök amellett, hogy gondoskodjanak a megszállt területek katonai védelméről, meg kellett hogy teremtsék a muszlim mindennapi élet kereteit is: védművek, katonai létesítmények mellett egymás után épültek a közösségi élet keretéül szolgáló épületek, karavánszerájok, árúcsarnokok, iskolák, fürdők, kutak, dervisiskolák, s mindenek előtt a muszlim vallásgyakorlat központjai, a mindennapi közös imádság szinterei, a mecsetek és a dzsámik.
- Jász plasztik tűz
- Dr bíró lajos
- Aldi nyitvatartás hajdúböszörmény eladó
- Sencor ágymelegítő árgép mikrohullámú
- Szentendrei út 36 via