Fontos megjegyezni, hogy a többi bérpótlék kifizetését nem érinti a munkaidőkeret, tehát az esetleges készenlét, ügyelet esetén járó, a műszak-, éjszakai-, vasárnapi pótlékot mindig az adott hónapban kell kifizetni a dolgozó részére. Mi számít túlórának? Túlmunka pótlék jár a rendkívüli munkavégzés idejére munkaidőkeret esetén is. Két esetben illeti meg a munkavállalót:
a munkaidőkeret leteltét követő elszámolás során több ledolgozott órája van a munkavállalónak, mint a keretben meghatározott,
vagy adott munkanapon a beosztástól eltérő óraszámot dolgozott (14-20 óráig szólt a beosztása, de 22-ig dolgozott). A rendkívüli munkavégzés évente legfeljebb 400 óra lehet, amit arányosítani kell, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre szól, vagy részmunkaidőben foglalkoztatott a munkavállaló. A munkaidőkeret lehetőséget nyújt a munkáltatónak, hogy a lehető leghatékonyabban ossza be a munkavállalói idejét. Emellett bizonyos cégeknél, bizonyos területeken együtt jár még további rugalmassággal az alkalmazottak felé is.
Így működik a munkaidőkeret - Adó Online
Hasznos volt az információ?
A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható. A kérelmet a munkáltató a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett, erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújthatja be. A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a csökkentett munkaidőről, illetve az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodást. A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni. Megszűnik a támogatás – többek között -, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, vagy ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül. A munkáltató a kérelem benyújtásával vállalja, hogy ha a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig nem teljesíti, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni.
Havonta legalább egy pihenőnapot, vagy a heti pihenőidőt vasárnapra kell beosztani. A munkabér megállapítható órabérként, napi vagy akár heti, havi bérként is. A munkaidőkeret és a munkabér közötti kapcsolat kialakításakor érdemes figyelembe venni, hogy többhavi munkaidőkeret és havi bér esetén a munkavállalónak mindig a havi bére jár függetlenül attól, hogy az adott hónapban az általános munkarendnél többet vagy kevesebbet dolgozott, és a munkaidőkeret lejártával kerül sor a munkaideje elszámolására. Rendkívüli munkavégzés elszámolására alapvetően akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló a munkaidőkeretben meghatározott időtartam alatt túllépte az ott meghatározott teljesítendő munkaidő mennyiséget. Ezzel szemben egyes bérpótlékok, például az éjszakai, a munkaszüneti napra járó pótlék megilleti a munkavállalót a munkaidőkeret kimerítésére tekintet nélkül. Továbbá jár a rendkívüli munkavégzésért a pótlék akkor is, ha a munkáltató eltér a közzétett munkaidő beosztástól, és a munkavállaló ekképp nem a közzétett munkaidő beosztása szerinti rendben dolgozik.
A megállapodás egy hosszú tárgyalássorozatra tett pontot, amelyben mindkét fél sokat engedett. A Mercedesnél - a kormányrendelet megjelenését követően - felvetették, hogy elbocsátásokra lesz szükség és ezzel együtt bevezetnék a 24 havi munkaidőkeretet. Végül kompromisszum született, hogy a létszám megtartása mellett csak 12 hónapos legyen az új keretidőszak - kommentálta lapunknak a döntést László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Ezzel a Vakáció Juttatás fele nem kerül kifizetésre, ezt a részt a munkavállalók munkaórára váltják át. Ezzel mintegy 60-80 kieső órát nem kell visszadolgozniuk a munkáltató számára, tehát a nyaralási pénz felével megváltják a munka nélkül töltött időszakot. Számításunk szerint, ha fejenként összesen 120 órányi mínusz órát veszünk és abból a munkavállaló 80 órát meg tud váltani, akkor egy egyéves munkaidőkeret lehetőséget adhat arra, hogy a munkavállaló ki tudja belőle "gazdálkodni" a munkaidő-tartozását, anélkül, hogy a későbbiekben ne kelljen belehajszolnia magát 6-7 napos munkahetekbe, illetve figyelemmel tudjon lenni a pihenőnapokra - érvelt László.
Kollektív szerződés rendelkezése esetén a munkaidő keret harminchat hónap is lehet. Mt. 96. § (1) A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, illetve az a személy, akinek a beosztás jogát a munkáltatói jogkör gyakorlója átengedi. (2)
Mt. 97. § A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel állapítja meg. Általános munkarend: heti öt nap, hétfőtől péntekig. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A munkaidő beosztását legalább egy hétre, legalább százhatvannyolc órával korábban írásban kell közölni. Az adott időszakra vonatkozó munkaidő-beosztást a munkáltató különös esetben kilencvenhat órával korábban módosíthatja. Kollektív szerződés rendelkezése fentieknél rövidebb határidőt is alkalmazhat. Mt. 99. § Munkaidőkeretben a munkanapok beosztása az általános munkarendtől eltérhet, teljes munkaidős munkavállaló esetében négy óránál kevesebb, tizenkét óránál több a munkavégzésre előírt idő nem lehet, a heti munkaidő pedig legfeljebb negyvennyolc óra.
Melyek a munkaidőkeret előnyei a munkáltató számára? | KamaraOnline
- 12 havi munkaidőkeret full
- Szemvidítófű tea gyuri bacs à fleurs
- 12 havi munkaidőkeret pdf
- 12 havi munkaidőkeret e
- Hunyadi viz gyakori kérdések
- 24 hónapos munkaidőkeret: hogyan lehetne mindenkinek jobb? - Adó Online
- Pöli rejtvényfejtő segédlete
- Jófogás eladó ház mezőberényben
- A munkaidőkeret alapjai - PKF Hungary Hírek
Vagyis elsősorban a feldolgozóiparban gyakori - a gépgyártásban, járműiparban különösen. Az áprilisig hatályos szabályok szerint a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető munkaidőkeret időtartama legfeljebb négy-, bizonyos munkatípusok - például többműszakos vagy megszakítás nélküli munkarend - esetén hat hónap lehetett. A törvény most lehetővé tette, hogy a cégek ezt 24 hónaposra hosszabbítsák meg bármiféle kontroll nélkül. A rabszolgatörvény néven elhíresült 2018-as Munka törvénykönyve módosító ugyan lehetővé tette a 36 hónapos munkaidőkeret alkalmazását is, de csak kollektív szerződés módosítása esetén - vagyis a szakszervezetekkel kötött egyedi megállapodás, különféle biztosítékok beépítése keretében. XIX. századi megoldások is működhetnek - elvileg A vállalat által egyoldalúan elrendelhető 24 havi munkaidőkeret viszont azt is lehetővé teszi, hogy amennyiben egy munkavállaló néhány héten-hónapon át - jelen esetben a világjárvány miatt - heti 40 óránál kevesebbet dolgozik, akkor a munkáltató a kieső munkaidőt két éven belül bármikor ledolgoztathatja vele.
Tartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet, minimális időkeret nincsen meghatározva, praktikus a cég működéséhez igazítani. Kivételek természetesen itt is vannak:
Fiatal (18 év alatti) munkavállaló esetén maximum 1 hét lehet, ezáltal az ő esetében az egyenlőtlen munkaidő beosztásra vonatkozó, heti pihenőidőt rugalmasan alakítható szabályok nem alkalmazhatóak. 6 hónap vagy 26 hét lehet:
a megszakítás nélküli,
a több műszakos, valamint
az idényjellegű tevékenység keretében,
a készenléti jellegű, továbbá
az Mt. 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben (légiutas-kísérő, -földi kiszolgálását végző, közúti személyszállító, árufuvarozó, vasúton, kikötőben dolgozó munkavállaló, stb. ) foglalkoztatott munkavállaló esetében. 12 hónap vagy 52 hét lehet kollektív szerződés rendelkezése szerint, amennyiben ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. A keret meghatározása többféleképpen is lehetséges. Konkrét naptári napokban is megjelölhető a kezdő és a befejező időpont (pl. : 2019. január 1. napjától 2019. március 31. napjáig).